ROBEX Irányítástechnikai Kft.
1154 Budapest, Kozák tér 13-16.
E-mail*: robex@robex.hu
Telefon: +36 1 431 0424
Fax: +36 1 431 0425
Szenny- és ivóvíz méréstechnika
Tisztelt Partnerünk!
Örömmel értesítjük, hogy elindítottuk a ROBEX Irányítástechnikai Kft. hírlevél rendszerét szenny- és ivóvíz méréstechnika témakörben.
Ennek segítségével szeretnénk Önt rendszeresen friss információkhoz juttatni. Terveink szerint megoldásokról, alkalmazási példákról, termékújdonságokról és az Életből vett hasznos tapasztalásokról fogunk írni.
A túlzottan marketing ízű, tolakodó hírleveleket mi sem szeretjük, így Önt sem fogjuk ilyenekkel bosszantani. Bízunk benne, hogy a jövőben hírlevelünkkel hasznos információkkal szolgálhatunk az Ön számára.
Amennyiben bármelyik hírlevelünk felkelti érdeklődését, vagy éppen valamilyen konkrét problémára szeretne megoldást találni, úgy forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeink bármelyikén.
Üdvözlettel: a ROBEX csapata
Árvízvédelem kicsit másképp - 2. rész
Ahogy azt legutóbbi hírlevelünkben említettük, az elkövetkezendő néhány hírlevélben, a megszokottól eltérően, egy cikket szeretnénk megosztani Önnel több részletben. Az első részt megtalálja itt.
A cikk Steffen Lucas tollából jelent meg, aki a NIVUS termékmenedzsere, és a szenny- és ivóvíz méréstechnika elismert szakembere nemzetközi viszonylatban is.
Mérés – mielőtt megérkezik az árvíz! - 2. rész
Mérési adatok rögzítése - miért, mire és hogyan?
Környezetünkben zajló változások révén világossá vált, hogy az árvízesemények várható alakulásáról és hatásairól rendelkezésre álló statisztikák egyre kevésbé helytállóak. A közelmúltban bekövetkezett események ezt bebizonyították.
A modern hidraulikai modellek az elkészítésük pillanatában feltételezéseken alapulnak a múltbeli adatok figyelembe vételével. A modelleket - nem utolsó sorban életterünk dinamikus változásai miatt - folyamatosan korrigálni és kalibrálni kell normál csapadékesemények, illetve árvizek során mért megbízható adatokkal. Csak ekkor leszünk képesek ezen hidraulikai modellek segítségével megbízhatóan kiszámítani a jövőbeli árvizek alakulását, hogy aztán a kapott eredmények alapján azonosíthatók legyenek a hidraulikai rendszer gyenge pontjai, és meg lehessen határozni a szükséges további óvintézkedéseket. Csak a korábbi csapadékesemények rögzített adataiból nyert pontos és megbízható mérési értékek szolgálhatnak további beépítés esetén megfelelő információval a szükséges csatorna keresztmetszetek és tárolókapacitások tervezéséhez.
A teljes rendszer kiértékeléséhez és modellezéséhez elengedhetetlen, hogy minden részterületről kapjunk mérési adatokat. Ezeknek a mérési adatoknak nem csupán az árvízi időszakokra vonatkozóan kell rendelkezésre állniuk. A normál szárazidőszakok adatai is nagy jelentőséggel bírnak, ugyanis számításokat tesznek lehetővé a rendelkezésre álló tárolókapacitások, valamint csapadékesemény bekövetkeztekor a lefolyási viselkedés vonatkozásában.
A kiértékeléshez (lásd 3. kép) az alábbi, kellő gyakoriságú adatok szükségesek:
- Felszíni vizek és vízfolyások vízszintje és hozama;
- Talajvízszint;
- Csapadékintenzitás és annak időbeli alakulása;
- Áramlási mennyiségek és csatornakihasználtság egyesített és csapadékvíz elvezető csatornákban;
- Kibocsátott és továbbított mennyiségek esővízkezelő műtárgyakban.
A különböző mérési feladatok sokszínűsége miatt a megfelelő, alkalmazásokhoz optimalizált mérési eljárások kialakítását ajánlott szakemberrel elvégeztetni.
3. kép: Mérő- és adatgyűjtő rendszer
Csapadékmérés:
E téren évek óta a mechanikus, billenő kanalas megoldás vált be. Ennél egy szabványos felületű felfogóedény gyűjti össze a csapadékmennyiséget, és egy csepegtetőn keresztül felváltva két kicsi, egymással szemközt elhelyezett, billenő edénybe vezeti azt. Egy meghatározott tömeg elérésekor a rendszer átbillen, az egyik edény kiürül, és az esővíz a következő átfordulásig a szemközti edénybe csepeg. Minden billenés meghatározott mennyiségű csapadékot jelent.
A billenések rögzítésre kerülnek és elektronikus időbélyegzővel ellátva adatgyűjtő készüléken keresztül lehet elmenteni őket.
4. kép: Csapadékmérő adatgyűjtő- és továbbító eszközzel
Talajvízszint:
A megfigyelésre érdemes helyeken gyakran már évekkel ezelőtt úgynevezett vízszintfigyelő kutakat helyeztek el. Ezek olyan 2 - 5" átmérőjű, talajvizet vezető rétegekbe lefúrt csövek, melyek fedéllel lezárt felső vége valamivel a felszín felett található. A cső belsejében lévő vízszint megfelel a talajvíz szintjének.
Míg néhány évvel ezelőtt főleg manuálisan olvasták le a vízszintet szonda segítségével, mára egyre inkább meghonosodnak a nyomásmérő cellával kombinált elektronikus adatgyűjtők.
5. kép: Talajvízszintmérő és adatgyűjtő rendszer
Felszíni vizek és vízfolyások vízszintje és hozama:
Míg néhány évtizeddel korábban még a mechanikus vízmércék voltak jellemzőek a felszíni vizek és vízfolyások mérésére, számított szint-hozam (Q/h) görbékkel, addig az utóbbi időben egyre több ultrahangos futási idő mérési elv (transit time) alapján működő elektronikus berendezés kerül alkalmazásra. Ezek a rendszerek amellett, hogy ténylegesen nem igényelnek karbantartást, a megbízható mérés előnyeit kínálják a felszíni vizek és vízfolyások váltakozó visszaduzzasztása esetén is, valamint biztonságos hozammérést biztosítanak árvíz esetén.
Ennél a mérési eljárásnál ultrahangos érzékelőpárokat telepítenek a két parton a víz alá, egymással szemben, az áramlás irányára nézve átlósan. Az ultrahangos érzékelők felváltva működnek adóként és vevőként. Az áramló közegen keresztül a hang terjedési ideje az áramlással szemben hosszabb, azzal egy irányban rövidebb. Az áramlási sebesség növekedésével egyre erősödik ez a hatás, amely elektronikusan kiértékelésre kerül, és az áramlási sebességgel arányos jellé kerül átalakításra.
Egy további elektronikus szintmérő (ultrahangos vagy hidrosztatikus) ezzel párhuzamosan rögzíti a folyó vízszintjét, és a mérési szelvény ismeretében kiszámítja a nedvesített keresztmetszetet.
Ezt az átlagos áramlási sebességgel megszorozva, megkapjuk a vízfolyás hozamát.
6. kép: Felszíni vízfolyás hozammérése
Mérés esővízkezelő műtárgyakban:
A jelentősebb víztározókban végzett méréseket, és az adatok rögzítését Németország legtöbb tartományában már régóta rendeletek és törvények szabályozzák. Az építmények kivitelétől, a pontosságra és a mérés terjedelmére vonatkozó követelményektől, valamint néhány más tényezőtől függően ezek lényegesen különbözhetnek egymástól, ezért röviden kitérnénk rájuk.
- Medence töltöttségi szint mérés
A medence töltöttségi szintjének nyomásmérő cellákkal, ultrahangos, vagy radaros érzékelőkkel történő folyamatos meghatározása lehetővé teszi a feltöltés menetének, és a tározó kihasznált térfogatának meghatározását.
- Medence- és hígított szennyvíz-kifolyók
A követelményektől és a fontosságtól függően vagy a túlfolyás kezdetét, végét, valamint időtartamát mérik (nem lehetséges megmondani a kibocsátott mennyiséget, amely a befogadó vízfolyásba jut), vagy pedig közvetlenül a kibocsátott mennyiséget.
A közvetlen mennyiségmérésre a bukóél feletti szintmérés, és a Poleni-féle Q/h számítás (egy viszonylag pontatlan eljárás), vagy a lényegesen pontosabb szintmérésen (hidrosztatikus vagy ultrahangos) és áramlásisebesség-mérésen (ultrahangos Doppler vagy keresztkorreláció) alapuló mennyiségmérés vált be a záporkiömlő csatornákban.
- Továbbított mennyiség a szennyvíztisztító felé
Ezek a mérések jelenleg még nem találhatók meg minden, méréstechnikával felszerelt létesítményben.
Itt mágneses-indukciós mérési elvű (üledék, zsír/olaj és biológiai lerakódásokkal szembeni érzékenység), vagy kombinált szint- és áramlásisebesség-mérő készülékek jöhetnek szóba ultrahangos érzékelőkkel (Doppler vagy keresztkorreláció) az áramlásméréshez. Ezek az eljárások mérési eredmények szolgáltatásán felül lehetővé teszik a vízhozam szabályozását, és távoli irányítástechnikai rendszerek segítségével az intelligens vízgazdálkodást is.
7. kép: Kibocsátásmérés csapadékvízkezelő műtárgynál
Mérés csatornahálózatokban:
Különbséget kell tenni ideiglenes (hordozható), és beépített, állandó mérések között.
A hordozható méréseket többnyire villamos energiaellátással nem rendelkező helyeken alkalmazzák, hogy egy meghatározott időszakon keresztül adatokat gyűjtsenek a vízszintről és az átfolyt mennyiségekről száraz és csapadékos időben is, így elsődleges következtetéseket kapva az egyes csatornaszakaszok tömítetlenségéről (idegen víz), áteresztőképességéről és tárolási viselkedéséről. A rendszerek tápfeszültségét többnyire tölthető akkumulátor biztosítja. A vízszintet vagy nyomásmérő cellával, vagy ultrahangos érzékelővel határozzák meg. Az áramlási sebesség mérésére az ismert Doppleres, vagy a kb. 15 éve alkalmazott, keresztkorrelációs mérési elvű készülékek kínálkoznak.
8. kép: Hordozható áramlásmérő rendszer (NIVUS PCM Pro + NivuLog)
Az állandó mérések ugyanazon módszerek szerint működnek, mint a hordozható rendszerek. Annyi az eltérés, hogy előbbieknél a mérőműszerek helyi villamos energiaellátásról (230 V AC vagy 12 V DC napelemes tápellátás) működnek. Ez megszakítás nélküli mérést tesz lehetővé a periodikusan működő hordozható rendszerekkel szemben, illetve akár automatizált beavatkozást is a folyamatokba (vezérlések és szabályozások).
9. kép: Telepített áramlásmérő rendszer
Folytatása következik...
Hírlevél
A ROBEX Irányítástechnikai Kft. mindig nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy naprakészen tartsa partnereit működési területein, mint pl.:
- villám- és túlfeszültség-védelem;
- földelésellenőrzés és sztatikai levezetés;
- szenny- és ivóvíz méréstechnika;
- gázérzékelés és légtér elemzés;
- kábelátvezető rendszerek.
Erre az egyik legkézenfekvőbb megoldás a rendszeres információ átadás hírlevelek formájában.
Iratkozzon fel bátran, nem fogjuk felesleges levelekkel traktálni!